A Forest az Aftercupnál történt számos változás közepette valamelyest abbamaradt, azonban ez nem jelenti azt, hogy elfelejtettük volna eredeti tízrészes sorozatunk folytatását. Az igényes, hosszabb cikkekhez minden esetben hosszú időre van szükségünk, melyből sajnos híján vagyunk az utóbbi időben.
Teljes csendben
Adott körülmények között akár félelmetes is lehet az a csönd, melyben a Forest anyagait készítettük kora ősszel. Korábbi részeink alkalmával sokszor magyaráztuk, hogy az egyedüllét és a csend észreveteti az emberrel azokat az apró dolgokat, melyek mellett egyébként elmenne, most azonban mutatjuk is a körülményeket, amelyekben sétálva készítettük a sorozat fotóit.
A fenti kép és az alatta lévő egy perces hanganyag ugyanazon a helyen és egy időben készült. Tulajdonképpen már maga a fotó hangulata is némileg tükrözi a szituációt, a felvétel lejátszásával egyértelművé válik az a békés de ugyanakkor mégis rejtélyes csend, mely körülvett minket. Gyakorlatilag bármennyire is hangosítjuk a felvételt, néhány távoli madár csicsergésén kívül mást nemigen hallunk. Zajszűrés mellett egyébként még ennyi sem hallatszik a környezetből, akkora volt a csend. Audiovizuális beállítottságú olvasóinknak most videón is mutatjuk a környezetet, amely szintén ugyanott, ugyanakkor készült.
Talán nem nagy meglepetés, de igen, az erdő közepén álltunk éppen. 360 fokos körben csak fákat látni, tehát távol voltunk a nyüzsgő utcáktól vagy úgy egyébként bármilyen várostól. Ilyen környezetben az emberben sokféle érzelem kavarog, illetve önmagában eltévedni is nagyon egyszerű, még telefonnal a kézben is.
Ebben a környezetben készültek azok a hatalmas méretű (10-20 Mb) makrofotóink, melyek már-már valódi fotós minőséggel tárják olvasóink elé színeiket.
Igaz, hogy ez már egy weboldalra optimalizált, tömörített kép, de még így is rendhagyó minőségű tartalmat jelent az Aftercup fotói között. A fenti képen tulajdonképpen egy korhadt, mohával lepett kődarabot láthattok, amely az avaron feküdt a videón látható fák között – vagyis valahol az erdő közepén.
Ez az aprócska gombás fotó is az előzőhöz hasonló makrofotó, amely a mohás kép készítésének helyszínétől néhány méterre készült. Jól látható, hogy a csupán néhány milliméteres gomba kis mérete mellett még az őszi avar színébe is jól beolvad, ezért aztán ezt biztosan nem vettük volna észre egy nyüzsgő utcasarkon vagy parkban.
Sorozatunk legelső cikkében már használtuk ezt a fotót, de annyira nagyszerűnek tartjuk, hogy ismét bevágjuk ebbe az írásunkba is. Egy nagyon egyszerű de végtelenül részletes fotóról van szó, melynek szépségét úgy gondoljuk, nem kell sokat magyarázzuk.
A csend a modern civilizációnk egyik leginkább elhanyagolt jellemzője, pedig alapvetően társas voltunk ellenére is szükségünk van a jelenlétére. A csend klinikai és pszichológiai hatását egyébként már számos kutatásban vizsgálták és tulajdonképpen a mi – kevésbé szakképzett – írásunkra erősítenek rá. A csend ugyanis segít befelé figyelni, előrébb lendít minket a nehéz döntési helyzeteinkben de sok egyéb mellett még például félelmeink leküzdésében is képes segítséget nyújtani.
“Silence isn’t empty, it’s full of answers.”
Ismeretlen szerző